Hitelszótár

2010. május 13., csütörtök

Hitelszótárunkban számos olyan kifejezést tisztázunk, amely a bankszakmában a hitelekkel kapcsolatban előfordulhat. Kerüljön Képbe Ön is!

A B D E F H J K L M S T U Z


Adós

A hiteligénylő a kölcsönszerződés megkötése után adóssá válik.

Adóstárs
Az a személy, aki a az adóssal együtt vállal visszafizetési kötelezettséget, és aki lehet pl. az adós házastársa vagy élettársa.

Áfa visszaigénylés
Aki új lakást épít vagy vásárol, s ez a lakás a méltányolható lakásigények feltételeinek megfelel adóvisszatérítést kérhet.

Annuitás
Annuitás esetén minden törlesztőrészlet megegyezik, így a hitelfelvevő minden törlesztési időpontban azonos összegu törlesztő részletet fizet.

Birtokba adás
Lakásvásárlás esetén általában a teljes vételár kiegyenlítésének időpontjával azonos időpontban kerül sor a lakás birtokba adására. Fontos figyelni arra, hogy a birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj tartozása, társasház esetén pedig közös költség hátraléka. A lakásból az eladónak ki kell jelentkeznie az önkormányzatnál, ott senki más sem maradhat bejelentve. Ilyenkor jegyzőkönyvet érdemes készíteni a mérőórák állásáról is. A vevő a birtokbavételtől kezdve jogosult arra, hogy az ingatlant használhassa, viszont a lakás terheinek viselése (közüzemi díjak, közös költség stb.) is az ő feladata lesz ezentúl.

Dologi adós
Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként.Az ingatlanra jelzálogjog lesz ez alapján bejegyezve. Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével.

Elidegenítési és terhelési tilalom
Ilyen tilalom esetén a tulajdonjog másra nem ruházható át és az ingatlan nem adható biztosítékul sem (pl. jelzálog tárgyaként). Alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen is. A tilalom jogosultjának hozzájárulásával azonban utólag köthető pl. adásvételi szerződés.

Előleg
A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előre fizetés, kvázi vételár-részlet. Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értéku. A szerződés meghiúsulása esetén az előleg teljes összege visszajár.

Elővásárlási jog
Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a lakást el kívánja adni, az eladás előtt meg kell kérdeznie az elővásárlási jog jogosultját, hogy a leendő vevővel kötendő szerződés feltételei szerint (pl. ár, fizetési feltételek stb.) meg kívánja-e vásárolni a lakást. Amennyiben a jogosult elővásárlási jogával él, az adásvételi szerződést az eladó nem a vevővel, hanem a jogosulttal köti meg ugyanolyan feltételekkel. Amennyiben az elővásárlásra jogosult nem él ezzel a jogával vagy 8-15 napon belül nem nyilatkozik az ajánlatról, az eladó köteles olyan feltételekkel megkötni a szerződést a vevővel, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt. Az elővásárlási jog adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen vagy jogszabályon alapul. Jogszabályon alapul pl. az az eset, ha a föld és a rajta lévő épület tulajdonosai különböző személyek: ebben az esetben a föld tulajdonosát az épületre, az épület tulajdonosát a földre illeti meg elővásárlási jog.

Első ranghelyű zálogjog
Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (pl. bankkal kötött kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre a zálogjogok. Ennek a sorrendnek (ún. ranghely) azért van jelentősége, mert ezen rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak (lakáshitel esetén a bankok) az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz abban az esetben, ha az adós ügyfél nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin pl. nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.

Elvi építési engedély
Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető. Ha az engedély jogosultja egy éven belül építési engedély iránti kérelmet nyújt be, az elvi építési engedély köti a hatóságot, azokban a kérdésekben, amiben korábban már döntött, a döntést nem változtathatja meg.

Építési költség
a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:
a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló
helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek,
melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.),
melléképítményeknek(hulladéktartály-tároló, közműpótló
építményeknek és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.),
valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az
építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló
tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok)
gépkocsitároló építési költségei,
a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési
hozzájárulások,
a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei
(tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek
(épületek, építmények bontása), valamint
a telek ára.

Értékbecslés
Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott ingatlan(ok) vizsgálata, amely helyszíni szemléből áll, és amelynek végeredményeképpen a hivatalos értékbecslő írásos elemzést készít, megindokolva az általa meghatározott értéket.

Fedezeti limit
A fedezetként felajánlott ingatlanok hitelbiztosítéki értéke alapján maximálisan nyújtható kölcsön nagysága. A fedezeti limit csak jogszabályi előírások alapján számítható ki.

Félszoba
Hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.

Foglaló
A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a szerződés teljesítését szolgálja azzal, hogy a szerződést megszegő felet valamilyen anyagi hátránnyal sújtja, tehát visszatart a szerződésszegéstől.

Futamidő
A hitel folyósítása és a hitel lejárata között eltelt idő. Rövid lejáratú az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 éven túli hitel.

Használatbavételi engedély
A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszeru és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie. Jogerős használatbavételi engedély hiányában nem szabad használni az építményt.

Haszonélvezeti jog
Jogosultja valaki más személy tulajdonában levő ingatlant rendeltetésének megfelelően birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Leggyakoribb fajtája az özvegyi jog, amelynek esetén a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, valamint az az eset, amikor családtagok úgy ajándékoznak egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó a saját részére haszonélvezetet biztosít az ingatlanon.

Házastársi vagyonközösség
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A házastárs különvagyonához tartozik:
a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba
kapott vagyontárgy,
a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg
mennyiségű vagyontárgy,
a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Hitelbiztosítéki érték
Az értékbecslő által megadott érték, ami nem az értékelt ingatlan forgalmi értéke, hanem az az érték, amelyen a bank figyelembe veszi fedezetként az ingatlan. Összege a hitelintézet által meghatározott forgalmi értéknél kb. 10-20 %-kal alacsonyabb érték. Értéke egyedi, függ a vizsgált ingatlan állagától, elhelyezkedésétől, típusától, értékesíthetőségétől, minőségétől, műszaki állapotától, fekvésétől stb. Ez a bank által adható hitel alapja.

Hozzátartozó
Hozzátartozónak minősül (de már nem közeli hozzátartozónak) az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa is.

Jelzálog
A jelzálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező által nyújtott szolgáltatást (a kölcsönt és annak járulékait pl. kamat, kezelési költség stb.) visszakapja. Ennek elmaradása, azaz a tartozás nemfizetése esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlan � meghatározott szabályok szerint � pénzzé tehető (eladható) és e vételár a tartozás rendezésére fordítható.

Jelzáloglevél
A jelzáloglevél olyan hosszú lejáratú (leginkább az államkötvényhez hasonlítható) értékpapír , amelyet 6�8-10 évre vagy még többre vásárolnak meg a befektetők, s a biztonságát a hitelek mögött lévő, fedezetként lekötött ingatlanok jelentik.

Kamatperiódus
Az az időszak, amely alatt az ügyfél kölcsönének kamata nem változik. A hiteldöntést megelőzően választható, a hitel teljes futamideje alatt már nem változtatható meg.

Kamattámogatás
Olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az ügyfeleknek csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük.

Késedelmi kamat
A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntető kamat.

Készfizető kezes
Az a személy, aki jövedelmét és vagyonát ajánlja fel a hitel-visszafizetés biztosítékaként. Az adós nemfizetése esetén a hitelező bank közvetlenül a kezeshez fordulhat a hitel törlesztése érdekében.

Kezelési költség
A banki adminisztrációért felszámított költség.

Kondíció
A termék igénybevételével járó feltételek.

Korszerűsítés
Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, ill. belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. A fenti kategóriákba nem tartozó munkálatokra korszerűsítési kölcsön nem nyújtható.

Közeli hozzátartozó
Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Közokirat
A hitel biztonságát növeli, a felek közjegyző előtt írják alá. Az esetleges nemfizetéskor az ügylet gyorsított lezárását teszi lehetővé, hiszen bírósági eljárás nélkül végrehajthatóságot tesz lehetővé. Díját az ügyfél fizeti.

Lakásbővítés
A lakótér (lakásfunkcióval összefüggő, vízszintes és/vagy függőleges irányú) növelése érdekében építési engedéllyel végzett munka, amely legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. Pl. toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés. A kölcsön céljának megítélésekor az építési hatóság engedélye az irányadó. Ha az engedély új lakás kialakítására vonatkozik, akkor a lakásépítési kölcsön szabályai az érvényesek.

Lakáscélú felhasználás
Mi minősül lakáscélú felhasználásnak?
a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó
földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés
keretében történő megszerzése;
a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más
visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a
magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett
időtartamon belül lakást épít, építtet;
a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy
lakószobával történő bővítést eredményez;
a belföldön fekvő lakás legalább 5 évre szóló szóló
haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek
lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és
továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj
előre történő megfizetését is).

Lakáskorszerűsítés
A lakás komfortfokozatának növelése céljából
- víz-, csatorna-, elektromos-, gázhálózat közmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése,
fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a
megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve
vízszigetelési munkálatokat,
a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,
tető cseréje, felújítása, szigetelése.

A felsorolt kategóriákba nem tartozó munkálatokra felújítási kölcsön igényelhető, ezért amennyiben az Ügyfél a korszerűsítést és a felújítást is kölcsönből kívánja finanszírozni, akkor két költségvetés nyújtandó be, és ezeket két külön kölcsönként kell kezelni.
(A korszerűsítési kölcsön támogatott, a felújítási kölcsön nem támogatott, de egy ingatlanfedezet szükséges.) A korszerűsítési költségvetésnek tartalmaznia kell munkanemenkénti bontásban az anyagköltséget és a munkadíjat is, valamint azon munkálatok költségeit is, amelyek a korszerűsítési munkálatok elvégzése következtében váltak szükségessé.
(Pl. a lakhatás érdekében elvégzendő helyreállítási munkálatok).

Lakásszerzési kedvezmény
Az adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) a bevétel (vételár) azon része utáni adó, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a bevétel megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Lakástulajdon
Lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni.

Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Méltányolható lakásigény
A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha:
- a lakás szobaszáma az igénylő és a vele együttköltöző családtagok száma alapján méltányolható mértéket nem haladja meg ( méltányolható szobaszám), és
- a telekárat nem tartalmazó építési költség / vételár az ugyanolyan szobaszámú lakások Gazdasági Minisztérium által közzétett építési átlagköltséget nem haladja meg (méltányolható költség).

Tehát:
Ha 2 gyermekükkel egy újonnan épült lakásba szeretnének költözni a fővárosban, akkor maximum egy 4 szobás 24.500.000 Ft-os ingatlan megvásárlásához járnak a közvetlen támogatások.

Méltányolható szobaszám
1-2 személy esetén - min. 1 és max. 3 lakószoba
3 személy esetén - min. 1,5 és max. 3,5 lakószoba
4 személy esetén - min. 2 és max. 4 lakószoba

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három, vagy több gyermeket nevelő család esetében, minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Együttlakó, gyermektelen fiatal házaspár esetén a méltányolható lakásigény szerinti szobaszám meghatározásakor 4 személyt kell figyelembe venni.
Egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy gyermekkel lehet számolni, tehát a méltányolható lakásigény szerinti szobaszám meghatározásakor 4 személyt lehet figyelembe venni.

Szabad rendelkezésű kárösszeg
Amennyiben a biztosító társaság által teljesítendő kártérítés összege egy káresemény miatt az ELLA Hirdetményében meghatározott ún. szabad rendelkezésű kárösszeget (jelenleg 300.000 Ft-ot) nem haladja meg, akkor a vagyonbiztosításból származó kártérítés összegével az Ügyfél jogosult rendelkezni, de annak összegét köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgy helyreállítására fordítani. Tehát ezen összeg alatt a biztosító az ügyfélnek utalja a kártérítést, és az ügyfél végzi a helyreállítási munkálatokat (majd ezt igazolja a bank felé).

Szoba
Hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen nem haladja meg a 60 négyzetmétert, úgy egy szobaként kell figyelembe venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

THM
Teljes Hiteldíj Mutató, a bankok egyes hiteleit teszi összehasonlíthatóvá, törvényi előírás szerint a mutató minden olyan költséget magában foglal, amelyet a hitel felvételekor az ügyfélnek ki kell fizetnie, tehát nemcsak a kamatot és a kezelési költséget (ilyen költség lehet még pl. a folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, hitelbírálati díj, stb.).

Tulajdonjog fenntartása
Tipikusan abban az esetben fordul elő, amikor a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat, és ennek megtörténtéig az eladó az adásvételi szerződésben fenntartja magának a tulajdonjogot, ami azt jelenti, hogy ennek időtartama alatt a vevő nem adhatja tovább az ingatlant egy újabb vevőnek, és nem is terhelheti meg azt (azaz pl. nem adhatja jelzálogba) Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez az eladónak hozzájárulnia. Lehetőség van azonban arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét (nem a tulajdonjogot!!!) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdoni lapjának III. részére bejegyzik, hogy az eladó az érintett ingatlant eladta, de a tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetésééig fenntartotta (azaz a vevő tulajdonjoga még nem jegyezhető be). Ez a bejegyzés harmadik személyek, így a bankok részére is közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét.

Új lakás
A lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első megvásárlásig új lakásnak minősül. Ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően az építésre jogosult vállalkozótól cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó vásárolja meg,akkor második megvásárlásáig minősíthető új lakásnak.

Ügyféllimit
A maximálisan nyújtható kölcsön nagysága melyet a hitelintézet hitelminősítés alapján határoz meg. A hitelminősítés eredménye a kölcsönfelvevők, illetve kölcsönfelvevők által bevont készfizető kezesek által igazolt jövedelemtől a kölcsönkérelemben közölt információktól függ.

Zálogjogosult
Ha a hitelintézet által nyújtott kölcsön fedezeteként ingatlant terhel jelzálogjog, akkor a hitelintézet zálogjogosultnak minősül.

Zálogkötelezett
Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként. Az ingatlanra jelzálogjog lesz ez alapján bejegyezve. Jelentése megegyezik a dologi adós jelentésével.

Legkedvezőbb törlesztőrészlet

Személyi kölcsön

4 év6 év
400.000 Ft10 111 Ft7 375 Ft
600.000 Ft15 167 Ft11 063 Ft
800.000 Ft20 223 Ft14 750 Ft
1 millió Ft25 278 Ft18 438 Ft
1.5 millió Ft37 918 Ft27 656 Ft
A törlesztőrészletek partnereink hitelei közül, az adott hitelfajtában nyújtott legkedvezőbb hitel kiválasztásával kerültek kiszámolásra, feltüntetésre, a tájékoztatás nem teljes körű. A kalkulátorban megadott értékek nem minősülnek nyilvános ajánlattételnek (Ptk. 211. §).

Fórum

Személyi kölcsön „bárosoknak” és KHR listásoknak

Gyorskölcsön, gyorshitel igénylés információk

Kölcsön, jövedelemigazolás nélkül?

Személyi kölcsön kalkulátor

Ki igényelhet személyi kölcsönt?

Lakáshitelek

Szabad felhasználású hitel

Miért érdemes minket választani?

Hitelkiváltás

Szolgáltatásaink

Hasznos információk

Hitelszótár

APEH hivatalok

Adózási információk